Brüsszel nem cselekszik, így az olcsó, rossz minőségű ukrán gabonától fulladozó EU-s tagállamok a saját kezükbe vették az irányítást.
Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint uniós intézkedések hiányában a magyar kormány átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából érkező gabona hazai importját. A drasztikus lépés törvényszerű volt, és még azelőtt meg kellett tenni, mielőtt a hazai és közép-európai vállalkozók értékesítési lehetőségei teljesen ellehetetlenülnek a szó szerint szemét minőségű ukrán gabona dömpingje miatt. Hogyan jutottunk el néhány hónap alatt eddig a döntésig?
Megéri szolidárisnak lenni?
Tavaly az ukrán gabonaszállítmányok orosz tengeri blokádja miatt a búza világpiaci ára három hónap alatt 60 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerválság alapvetően a szegényebb afrikai és ázsiai országok miatt keltett aggodalmat, ezért a nyugati államok minden lehetséges eszközt megragadtak, hogy kijuttassák Ukrajnából a szállítmányokat. Az Ukrajnával szomszédos országok (köztük természetesen Magyarország) szolidaritási folyosókat hoztak létre, amelyeken a vasúti szállítási kapacitások felpörgetésével igyekeztek a gabonát az EU-s kikötőkbe juttatni. Ezzel egyidőben az Európai Unió eltörölte az importvámokat Kijevvel szemben, így a termények szabadon és nyomott áron zúdultak rá Európára.
Az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport 2021-ben még 287 ezer tonnát tett ki, ez a szám 2022-ben 2,849 millió tonnára nőtt.
Az igazi gond akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a szállítmányok nagy része el sem hagyja Európát, mivel az importőrök a még nagyobb haszon reményében a belső piacon terítik szét az óriási mennyiséget. Az Ukrajnával szomszédos országok így csapdahelyzetben találták magukat: az ukrán gabona miatt saját terményeiket nem tudták értékesíteni, ez pedig olyan piactorzító hatást generált, amely nem csak az érintett államok agrárkereskedelmét, de az egész uniós piacot a lehető legnegatívabb irányba befolyásolta.
Nagy István agrárminiszter már januárban jelezte: tiszteletben tartják az ukrán gabona világpiacra jutását segítő uniós intézkedéseket, de kötelességük a hazai és európai gazdák érdekeit védve megőrizni az EU belső piaci egyensúlyát. Éppen ezért az érintett hat ország agrárminiszterei abban állapodtak meg, hogy a januári brüsszeli agrártanácson a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot.
Csak a szokásos brüsszeli hozzáállás
A január végi brüsszeli agrártanácson aztán hamar kiderült, hogy az Európai Bizottságnak esze ágában sincs érdemi lépéseket tenni az uniós tagállamok agrárpiaci biztonsága érdekében. A területért felelős uniós biztos, Janusz Wojciechowski közölte, hogy nincs szándékukban az ukrán gabona beáramlását vagy annak mennyiségét korlátozni, ezért inkább tűzoltáshoz folyamodnak: megnyitják a mezőgazdasági vészalapot, hogy abból kompenzálják az érintett országok kárát.
Brüsszel tehát ahelyett, hogy érdemi módon foglalkozott volna a probléma forrásával, elkezdett segélyeket osztogatni az uniós tagállamoknak.
Már akinek osztogatott. Az EB 56 millió eurót különített el a válságalapból a bajba jutott országok megsegítésére. Az uniós biztos megítélése szerint azonban ezt az összeget csupán három országnak, Bulgáriának, Lengyelországnak és Romániának utalják ki, miután a saját termelésük és az ukrajnai import meghaladta a háború előtti ötéves átlagot, így a bizottság bizonyítottnak vette, hogy összefüggés van az ukrán kereskedelem és az országok saját gabonapiacának problémái között.
Ugyanez a piactorzító hatás ugyanakkor Wojciechowski szerint nem jelentkezik Szlovákia, Csehország és Magyarország esetében, így ezek az országok egy fillért sem kapnak a válságalapból.
Brüsszel szerint Magyarországot nem fenyegeti az ukrán gabonadömping, így pénz sem jár neki
Ismét sikerült belerúgni Magyarországba: egy centet sem kapunk az ukrán gabona okozta károk enyhítésére.
Eleve elvtélt ötlet: levél Ursula von der Leyennek
A tagállamok egyre kétségbeesettebben igyekeztek megoldást találni a problémára, néhány országban az indulatok ráadásul kezdetek elszabadulni: a lengyel gazdák folyamatosan tüntettek, egy fórumon tojással dobálták meg a saját agrárminiszterüket, aki egyébként április elején – döntését az ukrán gabonadömping károkozásának megoldhatatlanságával indokolva – le is mondott posztjáról. A bajban lévő államok valódi piacmentő intézkedéseket vártak az Európai Bizottságtól, ezért – az alkalmatlan uniós biztost ezúttal figyelmen kívül hagyva – egyenesen az EB elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordultak, és közös levélben kértek haladéktalan, komplex intézkedést az Ukrajnából érkező gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére.
A miniszterek több javaslatot is megfogalmaztak: elképzeléseik részét képezte az ukrán import miatt bajba került gazdálkodók számára a rendkívüli támogatásra fordítható összegek megemelése és azonnali folyósítása, külön forrásból kiegészítve az EU-s alapot. Megfogalmaztak egy teljesen logikus ötletet is: miután a tagállamok agrárpiaca humanitárius és szolidaritási okokból szenved az ukrán gabonadömping miatt, az EU szintén humanitárius célból vásárolja fel az Ukrajnával szomszédos EU-s országok eladhatatlan, betárolt gabonáját. Végül: amennyiben az EU más módon nem tudja kezelni az ukrán import miatt bekövetkezett és egyre súlyosabbá váló piaci zavarokat, az Európai Bizottság tegyen lépéseket a vámmentesség eltörlésére.
Az események azonban menet közben túlléptek a brüsszeli bürokrácián, így a tagállamok saját kezükbe vették az irányítást, és mindenki a saját lehetőségei szerint és saját hatáskörben kezdett el döntéseket hozni a helyzet megoldására.
Fogy a türelem: az ukrán gabonadömping azonnali EU-s beavatkozást igényel
Az ukrán gabonaimport miatt fuldokló országok agrárpiaca egyre kétségbeejtőbb helyzetben van. A tagállamok most közös levélben fogalmazták meg követeléseiket és ajánlásaikat, amelyet az EB elnökének, Ursula vond der Leyennek juttattak el.
Szemétbe fúlva
A brüsszeli semmittevést megelégelve a tagállamok már februárban ahhoz az eszközhöz nyúltak, amelybe az Európai Bizottság semmiképpen nem tud belekötni. Magyarország egy szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrző folyamatot indított be, amelynek során kikezdhetetlen logikával csupán azt teszi, amelyet az uniós szabályok előírnak. A gyakorlatban ez az egész országra kiterjedő és folyamatos ellenőrzési akciót jelent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. Az élelmiszeripari vállalkozásoknál tartott és most is tartó ellenőrzések azt vizsgálják, használnak-e az érintettek nem EU-s szabványnak megfelelő technológiával termesztett vagy homályos eredetű ukrán gabonát. A gyanú sajnos beigazolódott: a vizsgálatok az EU-ban tiltott növényvédő-szereket és toxinokat mutattak ki, a hatóságok egy esetben 29 tonna kukorica forgalmazásának korlátozását, illetve megsemmisítését rendelték el.
Az igazi bomba azonban csak ezután robbant: a Szlovákiában (1500 tonnából vett minta alapján) végzett ellenőrzések az ukrán gabonában olyan szintű egészségkárosító (az EU-ban természetesen szigorúan tiltott szerekből származó) anyagmennyiséget mutattak ki, amely alapján a termény nemhogy emberi, de még állati fogyasztásra is alkalmatlan. A szlovák kormány ezért azonnali hatállyal betiltotta az országba már bekerült ukrán gabona és liszt feldolgozását mind az élelmiszergyártási, mind a takarmányozási folyamatokban. A minisztérium azt is hangsúlyozta: a fennálló helyzetben semmiféle Ukrajnából származó gabona vagy abból készült termék behozatalát nem ajánlja.
Az Agrárminisztérium pedig tegnap késő este adta ki közleményét, amelyben bejelentette: szintén megtiltja az ukrán gabona és más élelmiszeripari termékek importját.
Nagy István tárcavezető hangsúlyozta: a korlátozás átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart. Mint fogalmazott, „ez az idő elegendő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének és a szolidaritási folyosók működésének átgondolására”.
A labda tehát ismét a brüsszeli térfélen pattog, a kérdés csak az, hogy az EB észreveszi-e egyáltalán, vagy inkább duzzogva levonul a pályáról, ismét megfeledkezve a játék legelemibb szabályairól.
A cikk eredetileg a makronom.mandiner.hu oldalon jelent meg.
Fotó: 123RF
